Hajnal Géza - Karay Gyöngyi - Skublics Márk - Rehák András:
Hidrogeológiai vizsgálatok a Feneketlen-tónál

A Kosztolányi Dezső tér közelében elterülő Feneketlen-tó közel másfél százada gazdagítja az újbudai látképet. Az eredetileg agyagbányaként használt gödröt egy, a kiscelli agyagrétegek közé ágyazódott nagy áteresztőképességű nyomás alatti réteg töltötte fel. A tavat története során többször átalakították, de hosszútávú megfigyeléseket sose végeztek. 2008-ban, a négyes metró építésekor a tó vízszintje csökkenni kezdett, de korábbi vízszintadatok hiányában nem lehetett megállapítani, hogy természetes folyamatról van-e szó, vagy a metróépítés hatásáról. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék munkatársai a 2008. évi felmérés után 2012 végén kezdték el a Feneketlen-tó és környékének hidrológiai és hidrogeológiai viszonyainak részletes feltárását. Ehhez a tó körül négy talajvíz megfigyelő kutat, és a tóban egy vízmércét helyeztek el, melyek a vízszint-adatait 2013. január és november időszak között heti rendszerességgel rögzítették. A magminták talajmechanikai laboratóriumi vizsgálata alapján elkészült a terület rétegszelvénye. A talajrétegek szivárgási tényezője próbaszivattyúzások adataiból lett meghatározva. A kutak és a tó vízszintje az idősorok alapján együtt változott, azaz a tó és a környező talajvizek szoros kapcsolatban vannak egymással. A csapadék és párolgás hatásának vizsgálata azt mutatta, hogy ezek erősen befolyásolják a tó vízszintjét. Összefoglalóan megállapítható, hogy a tó egyensúlyban van, a nyáron elpárolgó csapadék az év első felében pótlódik. Mesterséges vízpótlásra nincs szükség. A megfigyelések folytatása szükséges, hogy több éves adatsorok álljanak rendelkezésre, amelyekkel a jövőbeni döntések felelősen hozhatók meg.

Kulcsszavak: Feneketlen-tó, hidrogeológia, kiscelli agyag, talajvíz-megfigyelő kutak, vízszint-idősorok