Árvai Béla:
A szakértő felelőssége és a szakvélemény tartalmi követelményei, a tények megállapításához szükséges kiindulási adatok esetében

Az építőipari tevékenység és az építési „produktum” (a kész épület) amellett, hogy mind a megvalósítók, mind a majdani használók részéről jelentős értéket képez, de egyben kár tárgya, esetleg okozója is lehet, így gyakran lesz (lehet) viták, esetenként peres eljárások alanya. Mindaddig, amíg nincs baj, vagy valami konkrét kár, addig hajlamosak vagyunk elfelejteni a szabályok betartásának fontosságát. Amikor viszont baj van, akkor rögtön bírósághoz, a joghoz fordulunk, ahelyett, hogy megvizsgálnánk azt, hogy e hibák miért, kinek a gondatlansága, felelőtlensége miatt következtek be. A szakmai előírások, pl. szabványok betartása mellett a hibák utólagos értékelése és elemzése is elősegítheti azok későbbi elkerülését. Gyakorlatilag a szakértő felelőssége abban is fennáll, hogy a hibás gyakorlatra az érintettek figyelmét felhívja. Ezt legjobban a már bekövetkezett károk elemzésével lehet alátámasztani. Tehát a szakmai tényekre és a hibák bekövetkezésének esetleges következményeire figyelmeztetni, még ha utóbbi sokszor jogászkodásnak tűnik is, a hozzáértő szakember alapvető kötelezettsége. Az egyes szakterületeken a „Módszertani útmutatók”, „módszertani levelek” széleskörű ismertetése nagymértékben elősegítheti a későbbi károk bekövetkezésének megelőzését.