2014. február 14.-én a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont, mint az EUROPAN Magyarországi Titkársága és Zugló Város Önkormányzata átadta az EUROPAN12 Nemzetközi Építészeti és Városépítészeti ötletpályázat díját.

Az verseny legnagyobb győzteseként Zuglóban a következő időszakban megkezdődnek a Rákos-patak revitalizációjára kapott pályázatok egyes elemeinek megvalósítása – hangzott el a 2014. február 14-én a Lipták-villában tartott díjátadó-fórumon. A nyertes pályázóknak Rozgonyi Zoltán, Zugló alpolgármestere adta át a díjakat.

---

---

A nagyszámú zuglói közönséget is vonzó rendezvényt Rozgonyi Zoltán, zuglói
alpolgármester köszöntő beszédével nyitotta meg, melyben kiemelte: Zugló a versennyel
többet nyert, mint maguk a nyertes pályázók, hiszen lehetőség nyílik európai színvonalú
patakmeder kialakítására és olyan közösségi tér létrehozására, mely a zuglóiak kedvelt
találkozóhelye és szabadidő eltöltésére alkalmas sport-, séta-és kerékpáros
övezetévé válhat. A megnyitó második részében Ongjerth Richárd, a Magyar
Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezető igazgatója értékelte az egész két éves ciklust: „Az
idei, 12. pályázati forduló mérföldkő az EUROPAN magyarországi történtében, hiszen a
pályázatokban megfogalmazott célok még soha nem voltak ennyire közel a
megvalósuláshoz.” Rozgonyi Zoltán, alpolgármesterrel egyetértésben arról állapodtak
meg, hogy a pályamunkák alapján mielőbb megkezdik az egyezetéseket annak
érdekében, hogy a tervezői ötleteket, szakmai javaslatokat, a civil szervezetek
elképzeléseivel és a helyiek igényeivel összhangba hozzák. A megvalósulás első lépése a
ZUGKert civil szerveződés kezdeményezése lehet, hiszen a legjobb út arra, hogy a
közösség bevonásával, kis lépésekkel indítsák el a megvalósítást.

Zugló az élvonalban!

Az Európa szerte nagy népszerűségnek örvendő építészeti pályázati rendszer 16
tagországa közül a magyar helyszín kiemelkedően teljesített: a zuglói helyszínre a 35
regisztrált nemzetközi tervezőcsapat összesen 26 pályaművet adott be. A
magyar pályázati felhívás tematikája sokakat lázba hozott, jelentős számban voltak hazai
és nemzetközi érdeklődők, ugyanis a tematika a Rákos-patak zuglói szakaszának
revitalizációja volt. Az EUROPAN pályázat szabályaival összhangban a bíráló bizottság két
megvétel díjat (Runner-up) adott ki, illetve dicséretben (Special mention) részesített
egy pályaművet. Az előbbit a magyar tervező csapat „Chain reaction” (Láncreakció)
terve és a francia „Manual towards a clumsy city” (Kézikönyv az esetlen városhoz)
című anyagok készítői nyerték el. A dícséretet az olasz „Tune up, Zuglo!” (Hangolj rá,
Zugló!) terveket kidolgozó csapat kapta. A három nyertes csapat számára az okleveleket
és Zugló Önkormányzata által összeállított ajándékcsomagokat a díjátadón Rozgonyi
Zoltán és Ongjerth Richárd adta át. A zsűri a második fordulóba juttatta a francia „Letting
flow” (Hadd folyjon!) és a spanyol „The rhythm of the line” (A vonalak ritmusa) terveket.

Az Europan12 kétéves pályázati ciklus nyertes, dicséretben részesített, valamint a
második fordulóba juttatott építészeinek terveiből készült kiállítást január vége
óta tekinthették meg az érdeklődők a zuglói Lipták-villában, ahol szavazataikat is
leadhatták, sőt szövegesen is értékelhették a pályaműveket. A hagyományteremtő
közönségszavazás eredményét szintén a pályázat hivatalos díjátadásán hirdette ki Szabó
Árpád, az Europan Magyarország koordinátora február 14-én. A mintegy 50 szavazat és számos írásos anyag alapján a közönség – a Párizsi zsűri döntésével egybehangzóan - a
„Chain reaction” (Láncreakció) című pályaművet díjazta, így a közönségdíjat is ők
vehették át a február közepén megtartott díjátadón. Az eredményhirdetéseket, a díjak
átvételét és rövid pezsgőzéssel egybekötött ünneplést követően a 3 díjnyertes
tervezőcsapat röviden bemutatta tervét és összefoglalta azok építészeti és
városszociológiai koncepcióját, amit állófogadás és kerekasztal beszélgetés követett.

Chain reaction (Láncreakció)

Szerzők: Guba Sándor, Besenyei Balázs, Szabó Lilla

A magyar csapat zöldfelületi tervezése arra a korábban ismerté vált tervre épít, amely
ökoturisztikai folyosót alakítana ki Budapesten. A Rákos patak vonalát és megújításának
elképzelését ebbe a koncepcióba fűzték, mintegy regionális elővárosi zöldgyűrű elemet
képezve a patak környezetéből. Alternatív közlekedési útvonalakat terveztek a patak
mentén, közösségi kertek kialakítására tettek javaslatot, az elhagyott ipari területeket a
helyiek számára fontos, hiányzó funkciókkal ellátva újrahasznosítanák. A pályázati kiírás
szerint három konkrét tervezési irányt jelöltek ki: újragondolták a Rákos rendezőre
átvezető sávot, terveikkel megerősítették Zugló központját és az alulhasznosított tereket
fejlesztették, közösségi funkciókkal látták el.

Manual towards a clumsy city (Kézikönyv az esetlen városhoz)

Szerzők: Romain Granoux, Francois Justet, Margaux Minier

A két francia tervezőből és egy kutatóból álló csapat tulajdonképpen egy általánosan
hasznosítható eszköztárat dolgozott ki, melyből ajánlásokat készítettek Zugló számára. A
tervezési területet feldarabolták és referencia pontokat hoztak létre a kialakított
eszköztár könnyebb használhatósága érdekében. A kialakított pontokon többfunkciós
központokat hoztak létre, de nyitva hagytak kapukat tervezői, kivitelezői és a helyi
lakosok gondolatcseréje következtében kialakuló elképzelések megvalósítása számára.

Tune up, Zuglo’! (Hangolj rá, Zugló!)

Szerzők: Alessandra Glorialanza, Eliana Saracino, Orsola Nina Atioli, Francesco Scillieri,
Enrica Olita, Antonio Guerrieri

Az olasz csapat négy alapelvet fogalmazott meg tervük elkészítése kezdetén. Az időzítés
a fejlesztési lehetőségek bizonytalansága miatt fontos szempont, így fejlesztési, prioritási
pontokat alakítottak ki a tervezés során. Az urbánus vonzerő lényege, hogy a meglévő
közösségi funkciókat folyamatosan és jó összeköttetéssel kössék rendszerbe. Ez segítene
Zuglónak és a Rákos pataknak újrapozícionálni területüket a jobb kapcsolatteremtés
érdekében. A hálózatépítés a fejlődés meghatározó eleme, mely a minőségi kerékpáros
útvonalak és közlekedési infrastruktúra elemeinek kialakításán alapul. És végül a
környezet újratervezése, mely során a zöldfelületi rendszer újra egységet alkothat és
ökológiai rendszerbe fűződik össze.

A tervek bemutatását szakmai fórum követte: kerekasztal beszélgetés és kötetlen
párbeszéd a meghívott szakértők, szervezők, a pályázók, valamint a közönség között a
pályázati rendszerről, a legutóbbi ciklusról, az arra beérkezett és sikeres tervekről, illetve
a pályázatok gyakorlatban való megvalósításának lehetőségeiről, jövőjéről. A fórum
moderátora Szabó Árpád, az Europan magyarországi titkárságának koordinátora volt, a
kerekasztal résztvevői pedig Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezető igazgatója, aki egyben az Europan magyarországi titkárságának nemzetközi
titkára, Balogh Péter István, a Budapesti Corvinus Egyetem tájépítészeti karának
adjunktusa és Tihanyi Dominika, az Újirány csoport tájépítészeti vezető tervezője voltak.
A beszélgetést a helyi lakosok kérdései tették izgalmassá.

Miért hasznos egy önkormányzatnak, hogy ennyiféle különböző irányultságú,
koncepciójú terv készült a Rákos patakra?

Az Europan tervpályázat lényege nem kiviteli tervek gyártása, hanem a víziók, az átfogó
képek megalkotása külső szemlélőkön, fiatal szakembereken keresztül. Nagyon fontos
eredmény, hogy a résztvevő önkormányzatok rengeteg sokszínű tervet kapnak,
melyekből válogathatnak, szemezgethetnek és a számukra legideálisabb ötleteket
valósíthatják meg, a saját maguk által kialakított időrendben – mondta Ongjerth Richárd.
Balog Péter véleménye szerint Zugló és a Rákos patak kifejezetten jó helyszínt nyújtott
az EUROPAN-nak, hiszen rengeteg izgalmas konfliktust tártak fel és oldottak fel a
tervezők.

Tihanyi Dominika rávilágított arra is, hogy az EUROPAN tervezési pályázat nagy
segítséget nyújthat a hazai szakembereknek. Mint mondta: „Kiváló lehetőség az
EUROPAN az Önkormányzatok számára, hiszen a külföldi nyitott szemlélet jó alapot
adhat a hazai tervezésnek, a nemzetközi publicitás pedig további hasznosítási
lehetőséget a területeknek.”

Hogyan lehet kézzelfogható segítséget nyújtani a terveken keresztül az
önkormányzatnak?

Ongjerth Richárd a nemzetközi zsűri alapfelvetéseit idézve kifejtette, hogy a kicsitől kell
a nagy felé haladni, vagyis a kisebb költségvetést igénylő fejlesztésekből kell kiindulni és
így 5-10 év múlva, olyan lesz a Rákos patak, ahogyan azt a tervezők és a helyi civilek
közösen megálmodták. „Az elkészült tervek tulajdonképpen kifogyhatatlan
szerszámosládaként adják az ajánlásokat az önkormányzatnak” -mondta Balogh Péter.
Ki kell alakítani egy tervezési hierarchiát és egy ütemezést, mely alapján az adott
helyszíneken el lehet indítani a tervezést és a kivitelezést. Tihanyi Dominika kifejezetten
hangsúlyozza a közösségi tervezés fontosságát és üdvözli a ZUGKert civil egyesület
munkáját. A helyi közösség bevonása a tervezésbe és megvalósításba ösztönzi a
lakosokat és jobban magukénak érzik a megszületett eredményt.

Alkalmasak-e ezek a tervek a megvalósításra? Milyen léptékben, időtávban kell
gondolkodni?

A szakértők elmondták, hogy az elkészült tervek alkalmazkodnak a Főváros
elképzeléseihez, de mivel egy élő organikus struktúráról van szó, az érdemi
eredményhez nagy összefogás és szilárd alapok kellenek. Egyetértettek abban, hogy
alulról kell összegyűjteni az igényeket és az önkormányzatnak kell a kezében tartani a
folyamatokat az egységes és használható eredmény érdekében.

Hogyan lehet bevonni a tervezésbe és a kivitelezésbe a helyi civileket? Hogyan
reflektálnak a tervek a helyiek igényeire?

A tervek megvalósíthatóságát Bartha Szilvia is igazolta, aki a ZUGKert képviseletében
vett részt az eseményen. Elmondása alapján az elkészült terveket be lehet integrálni egy
közös, a helyieknek is kedvező tervezési folyamatba és talán a tervezők és kivitelezők
részéről is nagyobb lesz az egyetértés, ha kialakul egy erős összefogás.

Indul az EUROPAN13

Az EUROPAN pályázatok célja a kontinens fiatal szakembereiből (építészek,
városrendezők, tájtervezők, mérnökök) álló csapatok számára lehetőséget teremteni
arra, hogy európai városok és városfejlesztők, beruházók által kiválasztott stratégiai
helyszínekről alkotott saját városépítészeti és építészeti elképzeléseiket
kifejthessék, azok nyilvánosságot kapjanak, és innovatív ötleteik megvalósításában
részt vehessenek. A másik oldalon, ahogy Zugló esetében is látjuk, cél, hogy hosszú
évek óta elhanyagolt, hasznosításra váró területeket megújíthassanak, újra élettel telivé
tegyenek területgazdáik. A fórumon a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont, mint az
Europan magyarországi titkárságának nemzetközi koordinátora, Ongjerth
Richárd bejelentette a következő forduló, az EUROPAN 13 helyszínének
pályázati lehetőségét. A szervezők olyan területgazdák –
elsődlegesen önkormányzatok és más, intézményi és magán ingatlantulajdonosok,
vagyonkezelők, vagy ingatlanfejlesztők – jelentkezésére számítanak, akiknek a
birtokában, kezelésében olyan nehezen hasznosítható terület van,
amelyeknek hosszabb távon fenntartható értéknöveléséről, hasznosításáról
gondoskodni kívánnak, ám a szokásos megoldásokkal eddig nem jutottak
eredményre. Ilyen területek lehetnek például az elavult, kihasználatlan ipari, vagy
közlekedési területek, rendezésre váró parkok, elhanyagolt lakóövezetek, egykori
fegyveres testületek elhagyott területei. Az EUROPAN nemzetközi pályázat valódi értéke
és eredménye évek óta a területgazdák számára, így az idén megkezdődő ciklus végére
is, hogy a pályaművek készítői több tucat friss, fantázia gazdag, és mégis a megvalósítás
felé vezető tervet tesz le a helyszíneket biztosítók asztalára.

2014. február 14.

EUROPAN Magyarország Titkársága

További információ:

www.europan-hungary.hu – www.mut.hu - www.europan-europe.com

Szabó Árpád, DLA, Nemzeti Koordinátor | +36 30 2744963 | arpad.szabo@mut.hu

Pintér Lívia, kommunikációs és partnerkapcsolati vezető |+36 20 224 0147 |

l.pinter@mut.hu

A témáról bővebben olvashat a mut-mutato.blog.hu weboldalunkon.

Háttér:

A Franciaországból kiinduló EUROPAN Nemzetközi Építészeti-Városépítészeti pályázat 2013-14-re eső 12. ciklusának értékelése, eredményhirdetése 2014. február 14-én, a Lipták Villábban megtartott díjátadóval és fórummal zárult le, a munkának azonban még koránt sincs vége. A zuglói Rákos-patak és közvetlen környezetének megújítását célzó pályázat a megvalósításra adott szakmai elképzeléseket, a megvalósítás tehát a feladat nagyobbik része. A Magyar Urbanisztikai Tudásközpont mint az Europan pályázati rendszer hazai, hivatalos titkára a következő időszakban Zugló és az Europan12 sikereivel igyekszik további hírnevet adni a programnak Magyarországon is, hogy előkészítse a következő pályázati ciklust, az Europan13-at.
Az Europan fő témája az európai urbanitás, azaz a városi létezés olyan új formáinak kialakítása, amelyek tekintetbe veszik a város sokszínűségét, a funkciók sokféleségéből következő formai változatosságát, és olyan köztereket hoznak létre, ahol a városlakók valóban egymásra találhatnak. E cél elérése érdekében az Europan egyszerre több országban, azonos témákban hirdet pályázatot 40 évesnél fiatalabb európai építészek számára oly módon, hogy elősegítse a díjnyertes pályamű megvalósítását a szerzők bevonásával.

Az Europan 1984 óta, Magyarországon pedig 1994 óta működik. Magyarország fokozatosan kapcsolódott be az Europan tevékenyégébe. Először fiatal építészeink számára nyílt mód a részvételre, 1995-től (Europan 4) pedig magyar helyszínt is meghirdethetett a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont mint az Europan magyarországi titkársága.

A Magyar Urbanisztikai Tudásközpont célja az urbanisztika innovációjának elősegítése és szakmai
skálájának szélesítése. Ennek érdekében a Tudásközpont feladati közé tartozik az urbanisztikai témájú kutatások, felmérések, módszertani fejlesztések megvalósítása. A szakmai kommunikáció érdekében a Magyar Urbanisztikai Társaság országos rendezvényeinek, műhelyvitáinak szervezésében aktívan részt vesz, ezáltal az élénk szakmai közéletének fenntartását biztosítja és segíti elő. Nonprofit gazdálkodó szervezetként biztosítja a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) finanszírozási hátterét, emellett ellátja a MUT Titkársági feladatait is. A Tudásközpont célja, hogy javítsa a magyar urbanisztika ismertségét, hatékonyságát és elismertségét.

 

 

 

---

Még nem érkezett hozzászólás.