Karay Gyöngyi - Görög Péter - Hajnal Géza:
Budavári üregek állékonyságvizsgálata

A budai Várhegyet borító édesvízi mészkőrétegben az oligocén korban több, mint száz különálló barlangüreg képződött, feltehetően a feltörő meleg vizes források és a csapadékvíz együttes hatására. A középkori emberek raktározási és katonai célokra használták az üregeket, sok helyen összenyitva, kibővítve őket. A történelem során a barlangokat sokféle célra hasznosították, de ma már csak legfeljebb turisztikai jelentőségük van.
A nyolcvanas évektől kezdve a megnövekedett felszíni forgalom a barlangokkal átjárt Várhegyen felszínsüllyedésekhez, üregbeszakadásokhoz vezetett. Csak a jelen évtizedben három súlyos eset is volt: 2004-ben a Bécsi kapu téren, 2005-ben a Szent György téren, 2010-ben pedig a Szentháromság téren tűnt el a felszín egy darabja az alatta lévő barlangban. A problémát több alkalommal és többféle módon próbálták orvosolni, de a megerősítő szerkezetek készítését sosem előzte meg részletes kőzetmechanikai vizsgálat. Bár a területről számos tanulmány, kőzetfizikai- és talajmechanikai vizsgálat készült, ezeket a kivitelezéskor figyelmen kívül hagyták. A megtámasztó szerkezetek többnyire „helyszíni művezetéssel”, megérzésre készültek. Ezért lenne szükséges egy átfogó, alapos kőzetfizikai és geodéziai felmérésen alapuló kőzetmechanikai vizsgálat, mely lehetővé tenné, hogy a megerősítő szerkezetek megelőző számítások után olyan formában kerüljenek beépítésre, ahogy arra valóban szükség van.
Munkánkban a Táncsics Mihály utca 17–21 szám alatti barlangüreg és a Nagy Labirintus Mamutfogas termének vizsgálatán keresztül bemutatunk egy lehetőséget arra, hogyan találhatnánk jelen tudományos és szakmai felkészültségünkhöz méltó megoldást a problémákra, hogy az eddigieknél precízebb és biztonságosabb megerősítések készüljenek.
A munkánk négy részből tevődött össze. Először a rendelkezésre álló szakirodalom segítségével próbáltunk képet alkotni a vizsgált területekről és annak kőzetanyagáról. Ezután több alkalommal meglátogattuk az üregeket, ahol fényképeket és geometriai felmérést is végeztünk, valamint ahol lehetőségünk volt rá, ott kőzetmintákat gyűjtöttünk. A helyszíni bejárás során megpróbáltuk felderíteni a főte repedéseit, meghatározni azok irányát és dőlését, valamint a repedéskitöltő anyagokat is szemügyre vettük. A gyűjtött kőzetmintákat laboratóriumban vizsgáltuk, emellett a korábbi kutatási eredményeket is felhasználtuk. A modellezéshez alaprajzokat és metszeteket készítettünk. A harmadik lépés a számítási modell elkészítése volt. Az összegyűjtött geometriai, rétegtani és kőzetfizikai adatokat a Rocscience Phase2 szoftver segítségével modelleztük és elemeztük. Az irodalomból és saját vizsgálatainkból összegyűjtött különféle kőzetjellemzők adták az okot, hogy a kész geometriát többféle anyagmodellel is kipróbáljuk, emellett a víz hatását is vizsgáltuk.
Mindezen munkákat az értékelés követte. Bemutatjuk a modellezéssel kapott eredményeket, és megpróbáljuk körülhatárolni a tönkremeneteli helyeket. Megadjuk a különböző modellekben kapott biztonságot és értékeljük az eredmények megbízhatóságát.